Az általános forgalmi adóról szóló bevallás gyakoriságáról – vagyis, hogy milyen időintervallumra vonatkozóan kell beadni az adóelszámolást, - azt kell tudnunk, hogy két megközelítésből kell figyelnünk.
-    Egyrészt év elején meg kell határoznunk, hogy az új évben éves-, negyedéves-, vagy havi áfa-bevallók leszünk-e,
-    másrészt év közben folyamatosan figyelnünk kell azt, nem kell-e áttérnünk egy másik időintervallumra a bevallás tekintetében.

Abban a kérdésben biztosak lehetünk, hogy év közben nem lehet visszatérni hosszabb időintervallumú bevallásra (például: haviról negyedéves bevallásra).
Vannak alapkritériumok a bevallás gyakoriságára vonatkozóan:

Aki közösségi adószámmal rendelkezik, annak legalább negyedévente adóbevallást kell benyújtania az általános forgalmi adó elszámolásáról függetlenül attól, hogy egyébként csak az értékhatárok szempontjából éves bevalló lenne. Ugyanakkor, ha a közösségi adószámmal rendelkező adózó eléri a pozitív előjelű egymillió forintot az elszámolandó adójával (= felszámított – levonható adó különbözete), akkor havi bevallásra kell áttérnie. Általános esetben a 1065. számú áfa-bevallás elszámolási időszaka megegyezik a 10A60. számú összesítő nyilatkozat elszámolási időszakával, de vannak kivételek. Gondoljanak a termékértékesítés 100.000 eurós értékhatárának elérésére!

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 1. számú mellékletének I/A/6. pontja szerint, a tárgyévben végzett, valamely korábbi adóbevallási időszakot érintő önellenőrzés, a határidőt követően benyújtott bevallás (pótlás), illetőleg az utólagos adó-megállapítás (ellenőrzés) nem érinti a tárgyévi adóbevallás gyakoriságát. Ezért az adózó tárgyévi bevallási gyakoriságát, a tárgyévet megelőző második évre vonatkozó általános forgalmi adóbevallások, a tárgyévet megelőző második évre vonatkozó adó-megállapítási időszakra a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig benyújtott önellenőrzések, pótló bevallások, továbbá a tárgyévet megelőző második évre vonatkozó adó-megállapítási időszakra végzett azon utólagos adó-megállapítások adatai határozzák meg, amely határozat(ok) a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig jogerőre emelkedtek.

Az adózók áfa bevallásának gyakoriságát az Art. 1. számú melléklet I./B./3. pontja szabályozza, mely szerint év elején az áfa-bevallás gyakoriságának meghatározásánál a tárgyévet megelőző második év adatait kell figyelembe venni.

Az elszámolandó adó megállapítása során - kizárólag a bevallási gyakoriság meghatározása szempontjából - nem vehető figyelembe az előző időszakról áthozott göngyölített követelés összege, vagyis az előző év december 31-én a 1065. számú bevallás 83. sorában szereplő szám. (Ezt csak képletes hivatkozásnak értelmezzék, mert minden évben változik az áfa-bevallás nyomtatványa és így a sorok számozása is. A 0965-ös jelű nyomtatványon a követeléseket tartalmazó sor számozása más volt.) Ez a kritérium gyakran okoz csalódást a kisvállalkozásoknak. Példa: 2010-ben évközi gyakoriság változást remél a vállalkozás akkor, ha 2009. december 31-én 137.000 forint áfa-követelése szerepelt a havi bevallásában, és 2010 év elejétől félév végéig már 175.000 forint levonható adója keletkezett, melyhez hozzájön a 137 ezer követelés a múlt évről, akkor egyrészt negyedéves bevalló lesz, másrészt visszaigényelhetné a szállítók által előzetesen felszámított általános forgalmi adót, hiszen a számlákat már kifizette. A példából könnyen megállapítható, hogy a példában szereplő adózó 2010 elején éves bevalló lett, mert két évvel ezt megelőzően egy nagyon rossz éve volt. Jelenleg 312 ezer forint levonható adót nem tud visszaigényelni a hivatkozott szabály miatt, mert az évközi gyakoriság-váltáshoz nem veheti figyelembe az áthozott 137 ezer forintot, anélkül pedig még – a tárgyévben – nem érte el a 250-et. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ha majd az adózó 2010-ben eléri a 250 ezer forintos értékhatárt, akkor sem veheti figyelembe a múlt évről áthozott 137 ezer forintot, de addigra már 387 ezer forint visszaigényelhető adója lesz. Az adózás rendjéről szóló törvény 1. számú melléklet I/B/3/ad) pontja alapján az éves bevallásról negyedéves bevallási gyakoriságra kell az adózónak áttérnie, ha a tárgyévben az év elejétől - előjel helyesen - összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete előjelétől függetlenül a 250 ezer forintot elérte (vagyis legalább +250 vagy -250 ezer forint), vagy számára az adóhatóság év közben közösségi adószámot állapított meg. A tárgyévi első bevallását a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell - a negyedéves bevallás benyújtására előírt időpontig - az adózónak benyújtania, amelyben az említett értékhatárt elérte, illetőleg amelyben az adóhatóság a közösségi adószámot megállapította. Ezen negyedévet követően az adózó negyedéves bevallás benyújtására köteles áttérni.

Amennyiben az éves bevallásra kötelezett adóalany az év közbeni áttérési kötelezettség értékhatárát a tárgyév utolsó negyedévében éri el, abban az esetben tárgyévi első adóelszámolását (éves) január 1-jétől december 31-ig kell elkészítenie a negyedéves bevallás benyújtására előírt időpontig, amely ebben az esetben január hó 20. napja. Ennek alapján hiába érte el a negyedéves bevallás értékhatárát, januártól újra a két évvel ezelőtti adatok számítanak majd. Az általam idézett gyakorlati példában az adózó 2011-től havi bevalló lesz, s akkor majd azért nem igényelheti vissza az előzetesen felszámított, szabályosan levonható, kifizetett áfáját, mert nem éri el az 1.000.000 forintot.

Az arányosítást (törtév átszámítását éves számított összegre), csak az év eleji gyakoriság meghatározásakor kell alkalmazni. Például akkor, ha két évvel ezelőtt tevékenységet kezdő volt az adóalany. Év közbeni gyakoriság-váltás esetén arányosítás nincs.

Az év közbeni áttérési kötelezettségek során az adózónak az év elejétől kezdődően folyamatosan figyelnie kell az elszámolandó adó összegét. Az a körülmény, hogy az adózó a gyakoribb bevallásra irányadó értékhatárt eléri egy adott napon, nem jelenti azt, hogy azonnal át kell térnie a gyakoribb bevallásra. Az áttérésre irányadó szabályok ugyanis kimondják, hogy az elszámolandó adó összegét az év elejétől a tárgyév adott negyedévének utolsó napjáig terjedő időszakban összesítetten kell figyelembe venni. Az Art. 1. számú melléklet I/B/3/ai) pontja alapján a tárgyév valamely adóbevallására vonatkozó önellenőrzés, illetőleg az utólagos adó-megállapítás nem érinti a tárgyévi adóbevallás gyakoriságát, melyből következően a tárgyidőszakra vonatkozóan benyújtott bevallások (ideértve a késett bevallásokat is) adatai határozzák meg az adózó bevallási gyakoriságának év közben történő módosulását.
 

Szerző: Kovácsné Álmosdy Judit

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.