Rendszeresen foglalkozunk az általános forgalmi adó visszaigénylésének kérdésével, de úgy látom, hogy mindig csak az általános szabályokkal. Ezért most csak két részterületével szeretnék foglalkozni, melyekről ritkán esik szó.

Először azzal a kérdéssel, hogy nem kötelező az általános forgalmi adó visszaigénylése. Valójában az adózó döntésétől függ, hogy visszaigényli-e az áfát, vagy nem, és továbbviszi a következő adó-elszámolási időszakra. A döntésének megfelelően kell kitölteni a 1065-ös bevallás sorait. Ettől függ, hogy kéri-e az egyébként visszajáró adót vagy nem. Természetesen ez akkor igaz, ha az egyébként előírt visszaigénylési feltételeket teljesítette.

Ennek jogszabályi alapját az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 131.§-ának (2) bekezdésében találjuk meg. Eszerint, ha a belföldön nyilvántartásba vett adóalany fizetendő és levonható általános forgalmi adójának különbözete negatív, akkor azt

a)      a soron következő adó-megállapítási időszakban veheti figyelembe úgy, mint az akkori adó-megállapítási időszakban a fizetendő adó együttes összegét csökkentő tételt, illetőleg

b)      az áfa-törvény 186.§-ában meghatározott feltételek szerint és módon az állami adóhatóságtól visszaigényelheti.

Ezen jogszabályhely értelmében, amennyiben az adóalanynak adott adó-megállapítási időszakban az elszámolás eredményeként keletkezett különbözete negatív előjelű, azt saját döntése alapján a következő adó-megállapítási időszakra átviheti a fizetendő adóját csökkentő tételként, vagy visszaigényelheti az adóhatóságtól. Utóbbira természetesen csak akkor kerülhet sor, ha a visszaigénylés feltételei egyébként fennállnak. Attól, hogy a negatív különbözet vonatkozásában az áfatörvény 186. §-a alapján (tekintettel az adóalanyra irányadó értékhatár elérésére, valamint a megfizetettségi feltétel teljesülésére) teljesülnek a visszaigényelhetőség feltételei, az adózó nem köteles érvényesíteni a visszaigénylési jogcímét, lehetősége van a negatív különbözetre az áfatörvény 131. § (2) bekezdésének „a” pontját alkalmazni, azaz átvinni azt a következő időszakra a fizetendő adót csökkentő tételként. Ebben az esetben a negatív különbözet összege nem jelenik meg követelésként az adózó adó folyószámláján. (Kötelezettséget nem tartalmazó bevallás.)

Valójában három tételből áll össze a tárgyidőszaki adókülönbözet:

-          a tárgyidőszaki felszámított adóból,

-          az előző időszakról áthozott követelésből, és

-          a korábbi időszakokban keletkezett levonható – de még nem levont – adóból.

Ez a kissé bonyolultnak tűnő felsorolás azt jelenti, hogy az adóalany, az adó-bevallási időszakban megállapított fizetendő adója összegét csökkentheti az ugyanezen, vagy korábbi bevallási időszakban (elévülési időn belül) keletkezett előzetesen felszámított levonható adójával. Ha az adóalanynak az előző bevallási időszaka olyan negatív különbözettel zárult, amelyre vonatkozóan nem élt, vagy nem élhetett az adó-visszaigénylés jogával, akkor ez az áthozott negatív különbözet a tárgyidőszaki bevallás fizetendő adóját fogja csökkenteni.

Az áfa visszaigénylése tehát a feltételek teljesülése esetén sem automatikus, hanem csupán kérelemre történik. Ha viszont kérjük, akkor a bevallás 82. sorában kell szerepeltetni visszaigényelhető adóként.

Amennyiben visszakérjük a visszajáró általános forgalmi adót, akkor a bevallásban rendelkeznünk kell arról is, hogy mit kívánunk vele tenni:

-          az áfa-folyószámlán hagyjuk, mert tudjuk, hogy a következő bevallási időszakban fizetendő adónk lesz, ezért felhasználjuk annak fedezeteként; (mire visszautalnák, már újra fizethetjük be)

-          más adónemekre átvezettetjük;

-          illetve kérjük a kiutalását.

 

A másik problémakör, melyről kevés szó esik, az a „kifizetettségi” feltétel.

Az általános forgalmi adó negatív különbözetének visszaigényelhetőségéhez teljesíteni kell az értékhatárok kritériumát (van kivétel) és a kifizetettségi feltételt. Ez utóbbit mindenkinek. Vagyis hiába számítottak fel több adót felém, mint amennyit én felszámítottam mások felé, a negatív különbözetet nem kapom vissza, ha nem fizettem ki a bevallás benyújtásáig a kötelezettségeimet a szállítók felé. 

Az erre vonatkozó szabályt az általános forgalmi adóról szóló törvény 186.§-a tartalmazza.

Nem kell vizsgálni a megfizetettséget a következő ügyletekre vonatkozóan:

-          Közösségen belüli termékbeszerzésnél,

-          termékimportnál,

-          fordított adózás hatálya alá tartozó belföldi ügyleteknél,

-          olyan szolgáltatások igénybevételénél, ahol a vevő az adófizetésre kötelezett.

Ezen kívül vannak még olyan gazdasági események, amelyek esetében, ha szabályosan járunk el, illetve az esedékesség időpontjáig törlesztünk, akkor megfelelnek a megfizetettségi kritériumnak. Ezek a garanciális pénzügyi visszatartások, részletre történő vásárlás, és a zárt végű pénzügyi lízing.

Abban az esetben, ha valamely termék értékesítője vagy szolgáltatás nyújtója az adott ügyletből származó követelését egy harmadik félre engedményezi, akkor a vevőnek az ügylettel összefüggő tartozása nem szűnik meg. Mindössze annyi történik, hogy fennálló tartozását már nem az eladó (mint engedményező), hanem a harmadik fél (mint engedményes) felé lesz köteles megfizetni. Ezt erősíti a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 328-331. §-ának rendelkezése is, amely alapján az engedményezéssel csupán az ügylet jogosultja változik meg (az eladó helyébe a harmadik fél lép). Az eredeti ügylet, beleértve a tartozás jogcímét is egyebekben változatlan marad. Tehát ki kell fizetni, csak másnak.

Amennyiben e tartozás megfizetése az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 186. § (1) bekezdésében említett esedékességig maradéktalanul nem történik meg, akkor megfizetettség hiányában a vevőnek – a nála negatív előjelű különbözetként jelentkező, visszaigényelhető adója tekintetében – korrekciós kötelezettsége keletkezik az áfatörvény 186. § (2) bekezdésében foglaltak szerint. Tehát a megfizetettségi feltételt engedményezés esetén is vizsgálni kell.

A kötelezettségek kiegyenlítése történhet pénztárból, bankkártyával, csekkel, bankon keresztül vagy beszámítással oly módon, hogy a tartozás teljes egészében (a maradéktalanul szót használja a törvény) megszűnjön. Ennek azért van jelentősége, mert a ki nem fizetett beszerzések számbavételénél nem csak a bevallási időszak kifizetetlen vagy részben kifizetetlen számláit vizsgáljuk, hanem az előző időszakokból származó ki nem fizetett tartozásokat is.

A kifizetetlen beszerzéseket mindaddig bevallási időszakról bevallási időszakra tovább kell vinni göngyölített elszámolással, amíg a fizetendő áfa csökkentésére fel nem használjuk. (Más kérdés, ha kifizetjük, mert akkor már nem kifizetetlen.) 

Napjainkban sok kisvállalkozás kínlódik ezzel a megfizetettségi feltétellel. Megpróbálkoznak a váltóval is a számla kifizetésének érdekében. A váltó egy későbbi időpontra szóló fizetési ígérvényként is felfogható. Ha ezzel fizetik ki a beszállítót, akkor ugyan könyveléstechnikailag megszűnik a szállítói tartozás, de lesz helyette egy váltótartozásunk. Nem szűnt meg a tartozás, csak átalakult, átváltozott másik tartozássá. Ezért véleményem szerint nem teljesül az általános forgalmi adóról szóló törvény 186.§ -ának (2) bekezdésében szereplő kritérium, mely szerint „maradéktalanul nem téríti meg vagy tartozása egészében más módon nem szűnik meg”. Lehet, hogy ezzel néhányan nem teljesen értenek egyet.

Azzal viszont valószínűleg igen, hogy ez a megfizetettségi feltétel valószínűleg nem lesz hosszú életű az áfa-törvényben, mert az Európai Unió Bizottsága szerint ez a korlátozó feltétel sérti a tagországok vállalatai közötti versenysemlegességet, illetve a héa-irányelvben foglalt alapelveket. Egyébként pedig egyoldalú a szabályozásunk, mert, ha az adózó vevője nem fizet, akkor nem szabad csökkentenie a befizetendő általános forgalmi adótját.
 

Szerző: Kovácsné Álmosdy Judit

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.