A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 27.§-a szerint üzemanyag-megtakarításnak minősül az az összeg, amely
- a tankolásról szóló számlák alapján elszámolt üzemanyagköltség (ez a kisebb!)
- és a 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet alapján kiszámított, a korrekciós tételekkel módosított alapnorma és az APEH által közzétett üzemanyagár szorzataként kapott összeg különbözete.

Az üzemanyag-megtakarítás összegét a vállalkozás kifizetheti a magánszemélynek, amely két részre bontható:

1.)    Havi 100.000 forint értékhatárig a ténylegesen elért üzemanyag-megtakarítás összegével csökkenthető a magánszemély bevétele. Tehát az adóalap megállapítását megelőzően, - mely az 1,27-el való felszorzást jelenti, - a számlák összege és a számított összeg közötti különbözet levonható a jövedelemből, maximum 100.000 forintig.

2.)    A ténylegesen elért megtakarítás 100.000 forintot meghaladó része azonban a magánszemély „nem önálló tevékenységből származó bevételének” minősül, tehát személyi jövedelemadó és járulékok terhelik beleértve a szakképzési hozzájárulást is.

A törvény szövegéből véleményem szerint az a következtetés vonható le, hogy ez a kedvezmény – néhány internetes megnyilvánulástól függetlenül – havi szinten számolható el, és nem görgethető éves összegként. (Akkor évi 1.200.000 forintot szerepeltettek volna adómentes felső határként.) Ezért, ha a gépjárművezető az adott hónapban 70.000 forint megtakarítást ér el, ez az összeg kifizethető számára adómentesen, de a megmaradt 30.000 forintos rész nem vihető át a következő hónapra annak érdekében, hogy akkor majd 130.000 forint legyen az adómentes összeg.

Kinek fizethető üzemanyag-megtakarítás?

A törvény szerint,

- a munkáltató által az alkalmazottja számára,
- a társas vállalkozás által a tevékenységében személyesen közreműködő tagja számára,

a munkaköre (tevékenysége) szerint a munkáltató, a társas vállalkozás által üzemeltetett gépjármű vezetőjeként teljesített kilométer-futásteljesítménye alapulvételével fizethető üzemanyag-megtakarítás.

Ebből adódóan, ha például egy gazdasági társaságnál csak a vezető használja a cégautót, ez nem jelenti azt, hogy a számára fizethető üzemanyag-megtakarítás. Ugyanakkor, ha a gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja fuvarozóként dolgozik, akkor jogosult a kedvezményre.

Az üzemanyag-megtakarítás kifizetésének egyéb feltételei:

-    útnyilvántartással (menetlevéllel, fuvarlevéllel), valamint az ezen szereplő külön adatokkal igazolt kilométer-futásteljesítmény,
-    a cég nevére szóló szabályos számla,
-    alapnorma és a korrekciós tényezők ismerete,
-    az állami adóhatóság által havonta közzétett üzemanyagár,
-    nyilvántartás vezetése a számításokról,

Üzemanyag-megtakarítás fizethető akkor is, ha a munkáltató, illetve a társas vállalkozás a saját kezelésében lévő töltőállomáson biztosítja az alkalmazottjának, vagy a tagjának az üzemanyag felvételét és az üzemanyag felhasználása során megtakarítás mutatkozik az előzőek szerint meghatározott normához képest.

A már hivatkozott kormányrendelet szerint, üzemanyag-fogyasztási normaként

a) a rendelet 1. mellékletében, az 1/A. mellékletében meghatározott alapnorma,
b) az általánostól eltérő üzemeltetési mód esetében a rendelet 2. mellékletben meghatározott korrekciós tényezőkkel módosított alapnorma,

vehető figyelembe.

A jogszabály 1. mellékletben fel nem tüntetett típusú, valamint az 1/A. melléklet alapján meg nem határozható alapnormájú, illetőleg a rendeletben meghatározottaktól eltérő fajtájú üzemanyaggal üzemelő gépjárművek esetében az alapnorma értékét a gyártó vagy
- a gyártó adatai, vagy
- az üzemanyag-fogyasztás mérése
alapján, műszaki szakértő állapíthatja meg.

A korrekciós tényezők – melyekkel az alapnorma növelhető, - a következők:
1./ Hegymenet
A hegy- és lejtmenet teljes hosszán alkalmazható, ha legmagasabb sebességfokozat az emelkedőszakasz több mint 25%-ában nem használható. Autópályán, autóúton, továbbá egy számjegyű országos vagy betűvel jelzett főközlekedési közúton nem alkalmazható.
Értéke: 10%

2./ Száraz földút, nem portalanított makadámút
Értéke: 10%

3./ Városi forgalom
Átmenő forgalom esetében - Budapest kivételével - nem alkalmazható. Lakott területen belüli forgalom esetében a lakott területet jelző táblák közötti területre alkalmazható.

Értéke:
a) Budapesten 35%
b) megyeszékhelyen és 100 000 feletti lakosú városokban 25%
c) egyéb városokban 15%

Közforgalmú autóbusz és személygépkocsi (taxi) esetében az a), b) pontban feltüntetett városokban
- mechanikus sebességváltóval szerelt járműnél 35%
- hidraulikus sebességváltóval szerelt járműnél 45%

4./ Terep
(Erdei út, időszakos közlekedésre használt dűlőút, mezőgazdasági, erdőgazdasági művelés alatt álló területen.)
Értéke: 25%

5./ Téli üzemeltetés
(December 1-je és március 1-je közötti időszak.)
Értéke: 3%

5/A. Légkondicionáló berendezés üzemeltetése
Értéke: 5%
Légkondicionáló berendezéssel felszerelt gépkocsi május 1-je és szeptember 1-je közötti üzemeltetési időszakában alkalmazható.

6./ Akadályozott forgalom
(Egyedi üzemeltetés.)
Az 1-5. pontokban nem említett üzemeltetési körülmények esetében alkalmazható.
Értéke: 90%

7./ Járművezetés oktatása oktató gépjárművel
Értéke: 90%.

Azonos útszakaszon csak egy szorzó vehető figyelembe, kivéve a téli üzemeltetés és a légkondicionáló berendezés üzemeltetésének szorzóját, amely a jelzett naptári időszakban a teljes futásteljesítményre alkalmazható. Amennyiben a téli üzemeltetés vagy a légkondicionáló berendezés üzemeltetésének szorzóját valamely más szorzóval együtt kell figyelembe venni, az alkalmazható szorzó meghatározása úgy történik, hogy a téli üzemeltetés vagy a légkondicionáló berendezés üzemeltetésének szorzóját a másik szorzóval össze kell adni és az eredménnyel az alapnorma értéke növelhető.

Pótlékok:
1.    Billentés
Billentésként (fordulóként csak egy billentés vehető figyelembe)
5 m3 raktérfogat alatt 0,1 liter
5 m3 raktérfogat felett 0,2 liter

2.    Pótkocsivontatás
Gázolajüzemű vontatás esetében vontatmánytonnánként és 100 km-enként 0,7 liter.
Benzinüzemű vontatás esetében vontatmánytonnánként és 100 km-enként 1,1 liter.

3.    A gépkocsi motorjával hajtott segédberendezések (csörlő, daru, szivattyú stb.) működtetése. A gyártó által megjelölt érték.

4.    Külön erőforrással hajtott segédberendezések (csörlő, daru, szivattyú stb.), illetve a gépjárműmotortól független fűtő- és klímaberendezés. A gyártó által megjelölt érték.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 27. § (1) bekezdés b) pontjának, illetve (2) bekezdésének alkalmazása esetén, az üzemanyag- és kenőanyag-felhasználás meghatározásához a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt adattartalmú útnyilvántartásban az üzemanyag feltöltés (tankolás) helyét, idejét és mennyiségét, valamint a kilométeróra állását is fel kell tüntetni. Ezt a kormányrendelet írja elő.

Tehát az előbbiekben leírt útnyilvántartás (lásd az szja-törvény 5. számú mellékletét) vagy menetlevél, vagy fuvarlevél adatainak kiegészítése a tankolás időpontjával, a tankolt üzemanyag mennyiségével, és a tankoláskori kilométeróra állásával, kötelező tartalmi kelléknek tekintendő.

Valójában a megtett kilométerekre alkalmazható az üzemanyag-megtakarítás. Tehát ezek vezetői részesülhetnek a személyi jövedelemadóról szóló törvényben szabályozott kedvezményben. Azoknak a járműveknek az esetében, amelyeknél az üzemanyag-fogyasztás alapnormája nem a megtett kilométerekhez kötött, hanem valamely más mutatóhoz, (például: a kilowatthoz,) nem lehet üzemanyag-megtakarítást számolni, és erre tekintettel adómentes kifizetést teljesíteni.

A 08-as jelű bevallásba az adott gépjárművezető M-es lapján csak a nem önálló tevékenység bevételeként adóköteles üzemanyag-megtakarítás összegét kell feltüntetni. A személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében, nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély a nem önálló tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel kapott munkabér, tiszteletdíj, illetmény, jutalom, üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg, költségtérítés, a más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély tag (a továbbiakban: személyes közreműködő) által személyes közreműködése ellenében kapott juttatás, ha azt a társas vállalkozás költségei között számolják el.
A nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, mely utóbbiból levonható - legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig - a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. számú mellékletének rendelkezései szerint elismert költség.

Részemről problémásnak tartom a gyakorlatban tapasztalt azon megoldást, amikor a vállalkozás vezetője mintegy teljesítményértékelésként alkalmazza a gépjárművezető által elért üzemanyag-megtakarítás összegének kifizetését. Pontosabban a kifizetés mértékét egyedileg differenciálja. Van, aki semmit nem kap, van, aki a tényleges megtakarításának 50%-át, és van, aki a 100%-át. Azon kívül, hogy a gépjárművezetők zúgolódnak, - mert nem egyenlő a mérce, és egyéb hiányosságok miatt az üzemanyag-megtakarítás megvonásával büntetik őket, - ezt a juttatást célszerű lenne valamilyen bérezési szabályzatban (kollektív szerződésben) rögzíteni.

Az üzemanyag-megtakarítás egy adóalap-kedvezmény és nem jutalmazási célokat szolgál. Minden hónapban minden gépkocsivezető maximum csak akkora összeget kaphat, melyet bizonyítottan a takarékos vezetésével megtakarításként elért. Nem kötelező a teljes megtakarítást kifizetni, de a teljesítmény alapján történő differenciálásra nem ad okot, hiszen a megtakarítást teljesítették. Célszerű az adóhatósághoz fordulni ebben a kérdésben, nehogy a későbbiekben prémiumként vagy jutalomként értékeljék.
Egyéni vállalkozó (például: taxisofőr,) nem számolhat el magának üzemanyag-megtakarítást.
 

Szerző: Kovácsné Álmosdy Judit

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.